Észrevételek 20.1. forduló

Kedves Versenyzők, kedves Felkészítők!

Az észrevételek értékelésénél az alábbi elveket vettük figyelembe.

A versenyt egyértelműen meghatározott szakirodalomra kívánjuk építeni, ugyanakkor a csapatok közötti differenciálás lehetőségét meg kell teremteni.

  1. Elsődlegesen a szakirodalomban szereplő információkra támaszkodunk, ezek közvetlen és közvetett értelmezésére.

  2. Hasonlóan igaz állítások esetén a LEGIGAZABB elvét érvényesítjük.

  3. Amennyiben az adott megoldás szakmaileg egyértelműen hibás - ez rendszerint figyelmetlen megoldásfeltöltésből adódik - a feladat megoldását módosítjuk.

  4. Amennyiben az adott feladat kétértelmű, a feladat törlése mellett döntünk.


 

20.1.1.7.

az irha rétegben levő erek táplálják a hámszöveti sejteket, vérzés már az irha rétegből is történhet - "az irharéteget sűrű érhálózat járja át" - , nem biztos, hogy a bőralja réteg érintett. félreérthető feladat.

A csapatok döntő többsége a helyes megoldást válaszotta, így nem létjuk indokoltnak a módosítást.


 

20.1.1.8

Égési sérülést okozhat súrlódás. A súrlódás pedig mechanikai sérülésnek számít., lehet hogy nem gyakori ez az ujjvak végen, de nem jelenti azt, hogy lehetetlen. (kötélmászásnál lefele csúszásnál fájdalmas súrlódásos égést okozhat) Ezt a fenti cikk említi is!

A megadott irodalomban az égést okozhatja surlódás is ( "Égési sérülést okozhat közvetlenül nyílt lánggal, forró tárggyal, folyadékkal, gőzzel, gázzal történő érintkezés, de a súrlódás, illetve az UV-, és radioaktív sugárzás is. Lehet továbbá áramütés következménye".), a surlódás pedig mechanikai sérülés. Ezért lehet jó válasz a "d" pont is.

A fent megjelölt irodalom szerint az égés okai között szerepel a súrlódás is. Csapaton belül saját élményünk is van arról, hogy kötélmászásnál az ujjvég égési sérülése előfordulhat nem megfelelő leereszkedési technika esetén. Éppen ezért nem is volt kérdés számunkra, hogy a mechanikai sérülést is jó válaszként jelöljük. Kérjük ennek a válasz lehetőségnek az elfogadását is. 

Az égési sérülést okozhatja mechanikai erő pl.: súrlódás. Az iskolai testnevelés órákon többször tapasztaljuk.

Az érvelés a fenti esetekben jogos, a megoldást módosítjuk. 

 

A feladat meghatározása nem tér ki az égési sérülés fokára, így az akár zárt (1-2 fok) akár nyílt (3-4 fok) is lehet.

Az égési sérülés a nyílt sérülések csoportjába tartozik. 

 

20.1.2.2.

A megadott irodalomban otthon halálos: 1733 fő, munkahelyi 79 fő, közlekedési 577 fő, valamint: " A fentieken kívül további lehetőségek is vannak, gyakoriságuk azonban a többihez viszonyítva elhanyagolható." Mivel a megadott irodalomban vasúti, vízi, és légi külön nem volt megadva, így ezek ide tartozhatnak. A munkahelyi és közlekedési összesen: 656 fő.

2* 656= 1312 fő, 3* 656 1968 fő, ezért a helyes válasz szerintünk az a) válasz, több, mint kétszer annyian halnak meg 

A megadott irodalom egyértelműen jelöli az otthoni balesetek és az összközlekedési balesetek számát.

 

20.1.2.4.

A megadott szakirodalomban szerepel:

-"A segélynyújtó biztonsága:

Fel kell mérnie, hogy milyen teendők elvégzésére képes. Mindenképpen tartózkodnia kell a veszélyes körülmények közötti „hősies viselkedéstől”.

Sérültellátásnál fontos a fertőzések elleni védelem, ennek következtében óvakodjon:

ellátás közbeni sérüléstől, melyet okozhat: üveg-, fémszilánk használja a rendelkezésre álló védőeszközöket (kesztyű, szemüveg)"

Ezért úgy gondoljuk, hogy nem csak a legóvatosabbak, hanem mindenki számára fontos a védőkesztyű használata. Tehát az "e" választ nem tartjuk helyesnek.

A fenti cikk kiemeli, hogy kulcsfontosságú alapelv hogy a segélynyújtó saját testi épségét nem kockáztathatja. Helyszín biztosításakor a segélynyújtó:óvja magát és a sérültet a további veszélytől. Sérült ellátásnál fontos , hogy óvakodjunk az ellátás közbeni sérüléstől ha üveg-, fémszilánk okozza a sérülést. Ez is benne van a cikkben, ezért nem húztuk be az e, választ. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek kell védőkesztyű, nem csak a legóvatosabbaknak, csak így garantálható valóban a biztonság. A következő kérdés meg is erősít bennünket ebben, hiszen védőkesztyű használata nélkül bizony meg is sérült a gondatlanul eljáró személy!

Nem kérdés számunkra, hogy a biztonság megteremtéséhez hozzátartozik a védőkesztyű használata. Viszont nem csak a legóvatosabbaknak van erre szüksége, hanem MINDENKINEK. Felelőtlenség enélkül egy üvegszilánkokkal borított helyszínen biztonságot teremteni. Védenünk kell magunkat és a sérültet is a további sérüléstől, ahogy az a fenti cikkben is meg van fogalmazva. Nem kommunikálhatjuk azt a gyerekeknek, hogy csak a legóvatosabbak kell védőkesztyűt használni. Kérjük ennek a figyelembevételét.

A biztonság megteremtésekor minden esetben a szükséges védőruházat kell.Védőkesztyűt nem csak a legóvatosabbak viseljenek! Hiányában sérült az ellátó.(következő feladat).

Az érvelés jogos, a csapatok többsége nem jelölte az “E” választ, így a megoldást módosítjuk. 

 

20.1.2.9.

A szakirodalomban a következő áll: Ha az érintett testrészt ruházat fedi, lehetőség szerint vegye le azt!

Ezért gondoljuk, hogy a "d" válasz helytelen, hisz az átforrósodott inget, ha csak felhajtjuk és nem vesszük le további sérüléseket okozhatunk.

Feltételes módban szerepel a “D” válasz. nem tartjuk jogosnak az észrevételt.

 

20.1.2.10.

A megadott irodalomban az szerepel, hogy :"Az érvényes iránymutatások és a szakirodalmak alapján kisebb kiterjedésű (10%-nál kisebb), első- vagy másodfokú égés minimum 10 percig, vagy a fájdalom csökkenéséig hűtendő. "Ebből következik, hogy a "c" válasz (5-10 percig végzendő a hűtés) nem lehet helyes. A megadott irodalom alapján tulajdonképpen sem az "a", sem a "b" válasz sem helyes, vagyis a feladara nem lehet több helyes választ adni.

"A szakirodalmak alapján kisebb kiterjedésű (10%-nál kisebb), első- vagy másodfokú égés minimum 10 percig, vagy a fájdalom csökkenéséig hűtendő. " Az irodalomban nem szerepel sehol a kb. 5-10 percig hűtés.

Az észrevételek jogosak. Hasonló arányban jelölték a csapatok a “D” választ igaznak és nem igaznak, így a feladat törlése mellett döntöttünk.


 

20.1.2.12.

Az égésre laza fedőkötést javasol,a szigetkötszer mérete nem megfelelő ennek a sérülésnek az ellátásához. A megadott szakirodalom említi a fóliával való fedést, így a "d" megoldás is elfogadható.

A fenti cikk leírja hogy a fóliával való fedés nem ragad a sebbe, alkalmazható, még akkor is ha eredményessége vitatott. Azért nem a szigetkötszer mellett voksoltunk, mert a képen látható égési sérülésre szigetkötszert nehéz lenne szabályosan feltenni úgy, hogy steril fedést biztosítsunk, hiszen minden oldalról nem tudnánk a leragasztást biztosítani, így a fertőzés veszélye továbbra is fenn állna. A másik tény, hogy a szigetkötszer ragasztóval ellátott, ami beleragadhatna a sebbe, de jelen esetben nem lenne helyes a ragasztós lefedés.

A fenti cikk leírja, hogy a fóliával történő fedés nem ragad a sebbe, de védő hatása van. Az eredményessége ugyan vitatott, de azért nem a szigetkötszer mellett voksoltunk, mert a képen látható égési sérülésre szigetkötszert nagyon nehezen tudnánk ragasztani úgy, hogy minden sérült rész le legyen fedve 4 oldalról, tehát a fertőzés veszély továbbra is fennállna. Az is a fólia mellett szólt, hogy nem ragad a sebbe, a szigetkötszer pedig ragasztóval ellátott!

A megadott irodalomban olvasható: "Több irodalom említi a csomagoló fóliával történő fedést, amely nem ragad a sebbe, ugyanakkor védi a sérült felületet a kórokozóktól és a folyadékvesztéstől. Eredményessége vitatott. "

Mivel a szakirodalom említi a fóliával való fedés lehetőségét és nem olvasható tiltás, csak vitatás. Ezért szerintünk egy lehetőségként a "d" válasz is elfogadható.

A szigetkötszer felhelyezése az egész felszínén megégett kézfejre (kép) nem igazán kivitelezhető. Hiszen így a sebbe kerülne a ragasztófelület, vagy esetleg (nagyobb méretű kötszer esetén) tenyérre, ami nem megfelelően stabil megoldás. Ezért gondoljuk, hogy ebben az esetben az "a" válasz nem helyes.

A képen látható égés nagysága és elhelyezkedése miatt szigetkötszerrel nem gondolnánk, hogy tökéletes fedést lehetne biztosítani. Ennél az esetnél akkora sebfedő kellene, hogy a rögzítő ragasztófelület tökéletes tapadást az ujjak és a bütykök akadályozni fogják. Kisebb kötszer esetén viszont a rögzítő ragasztófelület fog bele lógni a sebbe. Egyik sem túl szerencsés. A fóliával történő fedés a fenti cikk szerint védelmet biztosít és nem ragad a sebbe, kevesebb kárt tudunk okozni vele.

"Több irodalom említi a csomagoló fóliával történő fedést, amely nem ragad a sebbe, ugyanakkor védi a sérült felületet a kórokozóktól és a folyadékvesztéstől. Eredményessége vitatott. " Ennek alapján ez is lehetőség.

Viszont kivitelezhetetlennek tartjuk szigetkötszer használatát, hiszen a teljes területet kellene lefednie, azaz az ujjak közét is.

Ezért a c) és d) választ tartjuk helyesnek.

Szigetkötszer ragasztóanyaga irritálja az érzékeny bőrfelületet. Csak fedőkötés ajánlott

Az égési sérülések ellátása az irodalom szerint fertőtlenítés és fedőkötés. A feladatban az "a" megoldást azért nem választottuk helyes megoldásnak, mert a kézfej égési sérülésének ellátása során a szigetkötszert nem láttuk praktikus, életszerű megoldásnak, hiszen nem volt az égett kézfejen hová ragasztani a szigetkötszer ragasztós oldalait. Mivel ez egy több válaszos feladat volt, így kérjük a feladat törlését.

Az irodalom a csomagoló fóliára gondol és nem az alufóliára. A feladatkészítők logikája szerint a “C” biztosan igaz és mivel többszörös választás ezért a második legigazabb az “A”. Az semmiképp sem igaz, hogy  aszigetkötszer irritálja a bőrt, irritálhatja, de bármely egyéb kötszer is. Mivel a fólia sok csapatot félrevezetett, ezért méltányossági alapon a feladatot töröljük. 

 

1.2.14.

A helyszínbiztosításnál csak a kifolyt vegyszerre és gőzeire kell figyelmeztetni a társakat. A vegyszer felitatása csak a savgőzökkel teli hely kiszellőztetés, sérült biztonságba helyezés - de ahogyan a leírás is mondja - a TOVÁBBI TEENDŐK között lehet a megfelelő védőfelszereléssel, védőeszközzel ellátva a vegyszerek feltakarítása.

Nem értelmezhető az észrevétel.

 

20.1.2.17

A fenti feladatban az szerepel, hogy a szem fedése! egyes szám! A cikk is illetve minden erről szóló irodalom mindkét szem fedését írja elő, jelen esetben pedig csak egy szemről van szó. Több régi tesztben is a szem lefedése nem volt elfogadott. A kérdés alatti hivatkozás is kiemeli, hogy mindkét szem fedése szerencsés! Ha az lett volna írva hogy indokolt mindkét szem, vagy a szemek fedése, abban az esetben elfogadtuk volna.

A d válasz csak egy szemre, a sérült szemre utal. Míg ebben az esetben mindkét szem bekötése javasolt. Lásd az ajánlásban.

A d, válasz helyességével nyelvtanilag vitatkoznék. A szem fedése illetve a szemek/mindkét szem fedése nem ugyanazt jelenti. A d, válaszban megfogalmazott állítás szerint csak az érintett szemet kell fedni, ami ellentmond a fent jelölt irodalommal, illetve a korábbi tesztek megoldókulcsaival. A cikk elolvasása után a csapat észrevette ezt a nyelvtani beugratást, éppen ezért meg sem fordul a fejünkbe, hogy ezt jó válaszként jelöljük. Kérjük ennek a felülvizsgálatát.

Fondorlatos. Nem szándékos beugratás volt. A csapatok döntő többsége helyesnek vélte a “D” megoldást, azonban elfogadjuk a szemfüles észrevételeket. A feladatot töröljük. 

 

 

20.1.2.26

Az állati harapások esetében valóban megengedett a szappannal és vízzel történő öblítés, de a b, válaszban meleg szappan szerepel. A tanulók megkérdezték tőlem, hogy ugyan már hogyan melegítjük meg a szappant. Ha a meleg szó után vizes szó is szerepelne, úgy elfogadtuk volna jelen esetben a meleg szappant nem tartottuk megfelelőnek. Kérjük, hogy a feladat elfogadásánál ezt vegyék figyelembe.

Szakirodalom: "Mossa le szappannal, öblítse több percig LANGYOS vízzel!"

Feladat, b) A karmolt seb MELEG, szappanos tisztítása feltehetően kedvező.

A langyos, és a meleg nem ugyan az!

Ezért a b) megoldást nem tartjuk helyesnek.

Meleg szappanos tisztításnál hiányzik a víz szó. Vizes öblítés hozzátartozik.

A b, válasz állítását a jelölés előtt nyelvtanilag alaposan kielemeztük. Azzal, hogy ebből a mondatból a víz szó kimaradt, teljesen megváltoztatja annak a jelentését. Meleg szappannal tisztítani egy sebet, vagy meleg szappanos vízzel az nem ugyanazt jelenti. Ledöbbentett minket ez a megoldás. Gondolkozzunk gyerekfejjel (9-10-11 évesekével) biztos, hogy nekik ebbe a mondatba a vizet is bele kellett volna látni? Elolvasta, értelmezte, a megjelölt cikkel összehasonlította. Azt gondolom mindenki jól döntött, aki ezek után ezt a mondatot nem igaz állításként jelölte.

A feladat törlésre kerül ugyanis a legfrissebb irodalom nem került megadásra. Ezúttal is ajánljuk mindenki figyelmébe a legújabb információs portálunkat https://elsosegely.elsosegely.hu Ebben már helyesen szerepel. 

 

20.1.2.27.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/epiteszet/epitoanyagok/az-epiteszeti-uveg-alapanyagai-gyartastechnologiaja-az-uvegtermekek-tulajdonsagai/az-uvegtermekek-tulajdonsagai 

"Az üvegtermékek tulajdonságai

Az üvegtermékek fizikai, kémia tulajdonságai

Fizikai tulajdonságok közül jelentős a hőlökésállóság (a gyors hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező szilánk repedése"

Azaz a "d" válasz is megfelelő. 

A megadott link nem szerepel az ajánlot irodalomban.

 

20.1.2.28.

Bármilyen ph-jú oldatot hígítunk a ph a 7 felé tolódik el. Azaz ha sav volt nő a ph a lúg csökken. A feladat nem puffer oldatról szól.

Az észrevétel igaz, de a feladat megoldásával nincs összefüggésben. 

 

20.1.2.31.

A szén-dioxidban két darab kettős kötés van, a CO-ban egy darab háromszoros. Ezért a helyes válasz nem a szén-dioxid, hanem a szén-monoxid.

A CO2-ben 2db kétszeres, a CO-ban egy darab háromszoros kovalens-kötés van. A feladatnál tehát a "b" . és nem az "a" válasz a helyes. A megoldó kulcs szerintünk hibás.

Szén-monoxidban 3-szoros kovalens kötés van.

CO a háromszoros kovalens kötés

A kémiai szerkezetre nem utalt a szakirodalom, de a kémia tankönyvekben szerepel a szén-dioxid és a szén-monoxid képlete is.Ezek szerint a szén-monoxidban 3-szoros, míg szén-dioxidban 2 darab 2-szeres kötés található.Ennek értelmében véleményünk szerint a "b" megoldás a helyes.

"A szén-dioxid helyett a szén-monoxid molekulában van a kapcsolódó atomok között háromszoros kovalens kötés. A szénatom körül kialakuló nemesgázszerkezetet az oxigénatom egyik elektronpárjából kialakult datív kötés biztosítja." (Villányi Attila: Összefoglaló középiskolásoknak c. tankönyv)

A kérdés az volt, hogy melyikben van háromszoros kovalens kötés? Véleményünk szerint az a, válasz nem helyes, mert a szén-dioxidnak kétszeres kovalens kötése van. Két szerkezeti képlettel szemléltetném az érvelésem: Szén-monoxid: I C = O I Szén-dioxid: ´ O = C = O `

A szén-monoxidnak van 3 as kovalens kötése.

A fenti cikk leírja mindhárom kötést, illetve az ábrán is a 3 vonal a 3 kovalens kötést ábrázolja. Míg a :(https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid-) cikkben a képen látható, hogy a szén-dioxidban kétszeres kovalens kötés van. a két vízszintes vonallal láthatjuk.

A feladat megoldása hibásan került feltöltésre, módosítjuk.

 

20.1.3.4.

Az elsősegély nyújtásnál a sérült panaszát mindig figyelembe kell venni. Ez a jegyzetükben is megtalálható. Egy súlyos sérülésnél, nagy fájdalomnál lehet ijedt és kiabálhat is. Pl " Jaj, jaj, leszakadt a lábfejem" . Ez esetben súlyos sérülésről beszélünk.

Az érvelést nem tartjuk elfogadhatónak.

 

20.1.3.5. 

Az irodalom szerint: súlyos sérülés a nagy kiterjedésű égési sérülés. Az égési sérülések ellátásánál a következő olvasható: a testfelület maximum 20%-át érintő égésnél 1-2 percnyi hűtés javasolt, szintén 13-15 fokos vízzel.

A testfelület 20%-át érintő égés véleményünk szerint nagy kiterjedésű.

Ebből következik, hogy az"f" válasz is helyes.

Az érvelés önmagában jogos. A megoldást módosítjuk.

 

A fenti cikk kihangsúlyozza , hogy lehetőség szerint minden felesleges mozgatást kerüli kell a további ellátások során, pl. erős vérzés csillapítása direkt nyomással, égésnél a hűtés (hacsak nem nagy kiterjedésű), a végtag rendellenes helyzetekor annak mozgatás nélküli rögzítése. Súlyos sérült ellátásánál nem minden esetben a beteg kényelme dönti el a pozicionálást.

Lehetőség szerint minden felesleges mozgatást kerülni kell. Gyakran a talált helyzet nem a legkényelmesebb,de a további állapotromlás elkerülése miatt így biztosítjuk.

Súlyos sérült ellátása esetén lehetőség szerint minden felesleges mozgatást kerüli kell a fent megjelölt irodalom szerint. Az a, és a b, pontban megfogalmazott válaszok teljesen ellentmondanak egymással. a, Sérült mozdulatlanságának a biztosítása/b, legkényelmesebb testhelyzet biztosítása.

Laikus elsősegélynyújtóként a fenti szakirodalom iránymutatásai alapján a mozdulatlanságra törekednénk. Egy ilyen szituációban a kényelmi szempontok másodlagosak.

Súlyos sérülés esetén lehet szempont a legkényelmesebb testhelyzet kialakítása, amennyiben az nem eredményez további állapotromlást. Lehetőség szerint NE, de mérlegelhető bizonyos esetekben. A kérdés feltételes, tartozHATnak.

 

20.1.3.9.

A feladat alsó végtag csonkolásáról beszél, ebben az esetben nincs mód direkt nyomásra hisz lehet roncsolt sérülés. A sérült végtag elszorítása a megoldás, mivel artériás nyomópont elnyomása nem volt választható. Normál ruházatból is lehet szorító kötést készíteni. 

Leghatékonyabb a direkt nyomás alkalmazása.

 

20.1.3.10.a

Szorítókötés esetén szó szerint ez van a fenti cikkében:

A szorítókötés alkalmazását mellőzze! A vénák elszorításával a kivérzés folyamatát segíti elő, vérzéscsillapító hatása csekély. A nemzetközi szakirodalomban tourniquet néven elterjedt szorítókötést elsősorban a katonai ellátásban javasolják, emellett végtagamputáció esetén lehet indokolt. Ismét hangsúlyoznánk, hogy szorítókötés alkalmazását laikusok körében nem javasolt.

Miután sem tourniquet nem áll rendelkezésre, sem katonák nem vagyunk, így ezt a választ kizártuk. Mi laikusok vagyunk! a többi válasz közül a seb fedést azért kellett kizárni, mert azt az információt kaptuk a feladatban, hogy csak ruházat áll rendelkezésre, steril kötszer nincs!Egyedül az amputált végtag emelését tudtuk így jelölni. Több régi teszt átnézése alkalmával is láttuk, hogy szorítókötés nem volt megengedett! Kérjük önöket a fenti cikk figyelembe vételére az értékelésnél. Köszönjük!

A megadott irodalomban szerepel az amputáció ellátása https://elsosegely.hu/cikk.37.amputacio itt említésre kerül a szorítókötés.

A szorítókötés laikus ellátásban nem ajánlott, sem erre alkalmas speciális eszközünk sincs.A vérzéscsillapítás lehetséges lépése a direkt nyomáson kívül a végtag szív fölé emelése.

A szív fölé emelés nem szerepel irodalomban!

"A szorítókötés alkalmazását mellőzze! A vénák elszorításával a kivérzés folyamatát segíti elő, vérzéscsillapító hatása csekély. A nemzetközi szakirodalomban tourniquet néven elterjedt szorítókötést elsősorban a katonai ellátásban javasolják, emellett végtagamputáció esetén lehet indokolt. Ismét hangsúlyoznánk, hogy szorítókötés alkalmazását laikusok körében nem javasoljuk!"

Laikusként a fent olvasottak után kinek jutna eszébe a sérült végtagon elszorítást alkalmazni? Mivel steril kötszer nem áll rendelkezésünkre, a sérült testrész szív fölé emelése az egyetlen, amit laikusként végezhetünk. Kérjük ennek a válaszlehetőségnek a mérlegelését.

Mivel az ezzel összefüggő előző kérdésre válaszoltuk a sérült végtag elkötését, így nekünk a felemelés marad az egyetlen logikus megoldás. Azt a feladatot is észrevételeztük. 

A megadott irodalomban szerepel az amputáció ellátása https://elsosegely.hu/cikk.37.amputacio itt említésre kerül a szorítókötés.

 

20.1.3.13.a

A motoros vagy bármilyen sisakot viselő sérült ellátásának első lépése (a helyszín biztosítást követően) a fej és a nyak rögzítése. A szörcsögő - hörgő hang oldalra fordítást indukál a nyaki gerinc védelmét biztosító légút biztosítási technikával, ennek első lépése mindenképpen a fej nyak rögzítése. Az oldalra fordítást ez megelőzi!

Ha ez nincs, akkor nem tudjuk biztonságosan oldalra fordítani. Emiatt választottuk a d, megoldást. https://elsosegely.hu/cikk.715.a cikk is ebben ad megerősítést! Kérjük ennek figyelembe vételét! Köszönjük!

Irodalomban: "Eszméletlen, potenciális gerincsérült – optimális esetben – négy segélynyújtó segítségével oldalára fordítható. A korábbi irodalmakban farönkgörgető technikának nevezett eljárás mai elnevezése kissé hosszúra sikerült: nyaki gerinc védelmét biztosító légútbiztosítási technika. Ennek lépései a következők:

1. Az egyik segélynyújtó fogja meg a sérült fejét, törekedve a nyaki gerincszakasz mozdulatlanságára."

Mivel a feladatban szereplő sérült potenciális gerincsérült, az oldalra fordítást az irodalom szerint is megelőzi a fej-nyak mozdulatlanságának biztosítása és csak ezt követi az oldalra fordítás. ezért véleményünk szerint a "d" válasz lenne a helyes válasz.

A motoros vagy bármilyen sisakot viselő sérült ellátásának első lépése (a helyszínbiztosítást követően) a fej és a nyak rögzítése. Ezt követi a bukósisak levétele. Ezután jön a gerincsérült oldalra fordítása.

Bukósisakot viselő személynél a biztonságot követő legelső (akár) életmentő beavatkozás a fej-nyak mozdulatlanságának a biztosítása. A nyaki gerinc védelmét biztosító légútbiztosítási technika is ezzel e lépéssel kezdődik. Arról már nem is beszélve, hogy az oldalra fordítás előtt a bukósisak levétele is. Laikusként ez egy nagyon fontos lépés az ellátás során. Kérjük ennek a válaszlehetőségnek a mérlegelését.

Az érvelések jogosak, a megodlást módosítjuk.

 

20 .1.3.15.

"A kültakaró károsodása behatolási kaput biztosít a kórokozóknak, így minden nyílt sérülés alapos fertőtlenítést igényel." Azaz a "g" és a "h" megoldás egyaránt fontos, így a "g" is elfogadható.

Sokat tanakodtunk a helyes válaszon. Végül a szakirodalmat figyelembe véve (A nyílt sérülések behatolási kaput biztosítanak a kórokozóknak, így további közös jellemzőjük a fertőtlenítés szükségessége.") arra az eredményre jutottunk, hogy mivel a nyílt sérülés miatt fennáll a fertőzés veszélye, fontosabbnak tartjuk a seb steril fedését, mint a mozdulatlanságának biztosítását.

Ezért gondoljuk, hogy a "g" válasz helyes.

A szervezőbizottság is tanakodott, figyelembe vettük, hogy a csapatok döntő többsége is a mozdulatlanságot preferálta, ezért a megoldást nem módosítjuk. 

 

20.1.4k.6.

A szakirodalomban a következő olvasható: "Első edzői állását a rendőrségi sportegyesületnél kapta, ahol a rendőri szakmához igazodó képzési programokat dolgozott ki." A képzési program kidolgozása szerintünk nem egyenlő az oktatással.

Ezért gondoljuk, hogy a "c" válasz nem helyes.

A tanári végzettséggel folytatott edzői tevékenységet véljük oktatói tevékenységnek is.





 

Támogatóink