19.2.1.1.
Szerintünk a "b" válasz hamis mivel nem a seb fedésére, hanem a rögzítésére használható még a háromszögletű kendő. Kérjük a feladat megoldás módosítását.

Jogos, a megoldást MÓDOSÍTJUK.

19.2.1.2.
Az irodalom nem tesz említést a seb környékének megtisztításáról az ellátásnál. Intenzív vérzésre gondoltunk, ezért az utolsó helyre tettük a sebkörnyék megtisztítását.

Az általános sebellátás lépései közé tartozik a sebkörnyék tisztítása. A feladat szövege nem utal erős vérzésre.

19.2.1.4.
A koponyatörés nem tipikus tüneteinek a bejelölésénél a koponyacsontok rendellenessége szerintünk nem tipikus tünet. Minden koponyatörés nem jár a koponyacsontok alakváltozásával, a fenti irodalom sem említi, de a legnyomósabb érvünk a gyakorlatból vett példa. A koponya alapi törésnél is nagyon gyakori,hogy nem találunk sok esetben rendellenes alakot, csak a vérzésből és baleset mechanizmusából következtethetünk rá, ott sem tipikus tünet. Munkám során találkoztam többször is azzal, hogy semmilyen alakváltozás nem történt, a koponya rtg. pedig kimutatta a törést. a tipikus az, ami szinte mindig megfigyelhető, mi a fenti indokokra való tekintettel nem vettük tipikusnak. Csak azért mert nincs rendellenes alakváltozás a koponyán, attól még lehet törés!

Koponyatörés (legyen az koponya boltozat vagy a koponyaalap törése) esetén a koponyacsontok rendellenesen állása nem minden esetben -ritkán-jellemző. Így viszont nem is lehet tipikus! Sokszor csak az egyéb tünetekből (fül, orrvérzés, pápaszem haematóma) következtethetünk rá. A fenti irodalomban felsorolt -tipikus- tünetek között sem szerepel, csak a duzzanat, ami viszont nem azonos a koponyacsontok rendellenes alakjával. A mentőállomáson erre a kérdésre külön rákérdeztünk a mentősöktől, akik szintén ezt erősítették meg, sokszor csak nehezen észrevehető a koponyatörés. A nem tipikus tünet= előfordulhat, de ritkán. Ezért kérnénk a f, válasz elfogadását is.

A koponyatörés titptikus tünetei között nincs felsorolva a koponyacsontok rendellenes alakja. Nem minden esetben jár a törés alakváltozással.

A megfogalmazás valóban vitatható, a feladatot TÖRÖLJÜK.

19.2.2.1.
A képet és az információt is figyelembe kellett venni ennél a feladatnál. A futás közbeni elesés, téglás talajon nagyon nagy eséllyel okoz a védekezés miatt valamilyen sérülést! A legtöbb karsérülést az esés okozza, ezt a fenti link is megemlíti, valamint az ajánlott Tk. I. kötet 34. oldala is. A 19.2.2.7 feladatnál is sérülhet a kar, és ott el is fogadott a válasz. A képen látható talaj, és a futás miatti feltételezett lendület miatt ezen feladatnál is valószínűnek tartjuk a felső végtag sérülését. A lendület miatt a horzsolt seb legalább valószínűsíthető, de persze ennél komolyabb sérülések is előfordulhatnak esésnél. Akár a kulcscsont, de az alkarcsont törése sem ritka. Ezen indokok miatt kérem Önöket a pont megadására. Köszönettel

A kép alapján a hámsérülés, a koponyatörés és az agyrázkódás lehetősége a legvalószínűbb.
Az információk alapján (futás közben elesett) viszont a felső végtag sérülésének a lehetőségét sem lehet kizárni!
"A legtöbb karsérülést esés okozza".
A pontos kérdés pedig úgy hangzott, hogy mely sérülés lehetősége a legvalószínűbb az információk és a kép alapján?
Így, ebben a megfogalmazásban az a, válasz lehetőségét (felső végtag) is kérnénk elfogadni.
Futás közben amikor elesik valaki a felső végtagjait reflexből maga elé teszi, így a felső végtag sérülés előfordulása az egyik legvalószínűbb sérülések közé tartozik. Kérjük az "a" pont elfogadását is.

A hivatkozás kiemeli, hogy a legtöbb karsérülést esés okozza. A feladat információja szerint futás közben esett el a gyermek. Nem csak a képet vettük alapul, hanem a baleset körülményeit is.

A feladat megoldása véleményünk szerint: a, b,c,e, vagyis az "a" válasz is igaz.
Indoklás: Az "információ" alapján (futás közben elesett), a felső végtag sérülésének lehetősége is nagyon valószínű, hiszen az ember önkéntelenül is letenné a kezét ilyenkor. A megadott irodalomban is ez olvasható: "A legtöbb karsérülést esés okozza."

A fenti feladat megoldása véleményünk szerint a, b, c,e, vagyis az "a" válasz is igaz.
Az megadott irodalomban is " A legtöbb karsérülést esés okozza.", tehát ha valaki futás közben elesik (ez az információ), akkor nagyon valószínű, hogy a felső végtag is sérülhet.

A megfogalmazás valóban lehet félrevezető, a feladatot TÖRÖLJÜK.

19.2.2.4.
A képen látható létra könnyű, alumíniumból készült háztartási létra. Úgy gondoljuk, ha ez rádől valakire az nem okozhat komolyabb problémát, eszméletvesztést sem. Ezért a "b" választ nem tartjuk helyesnek.

Egy könnyű alumínium létra ráesése a sérültre nem okoz olyan esést, hogy a fejét úgy beüsse és eszméletét vessze.

Mi történhetett?
A "b" feladat mi szerint rádőlt a létra ,szerintünk ez nem igaz, mert egy könnyű szerkezetű 3 fokú alulétra ha rá is dől valakire az ilyen sérülést nem okozhat.

Mi történhetett?
Az esettel kapcsolatban nem jelöltük be a b, rádőlt a létra választ, hiszen a fotón jól látható, hogy egy nagyon könnyű, szobai, alumínium létráról van szó. Ha ez a létra eldől, azt a fotón látható jól megtermett férfi a kisujjával megfogja, nem fogja őt hátradönteni. Más lenne az eset egy másfajta létra, vagy kisgyermek esetében. Véleményünk szerint a fotó alapján ez a válasz nem valósághű.

A megoldás valóban nem egyértelműsíthető, a feladatot TÖRÖLJÜK.

19.2.2.6.
Azért nem tartjuk indokoltnak a B választ az orrvérzés csillapításánál, mivel kis erővel, gumilabda nem okozhat orrsérülést, és emiatt orrvérzést sem.

Azt gondoljuk, hogy okozhat.

19.2.2.8.
Alkar sérülésnél, ami könnyű sérülésnek számít, nem hívunk mentőt.

Ez így nem jelenthető ki egyértelműek. Számos egyéb tényezőtől is függ.

19.2.2.10.
Az általunk látogatott mentőállomáson a mentőtiszttől azt az információt kaptuk, hogy a tablet alkalmas a hazai egészségügyi nyilvántartórendszer elérésére (ESZT). Mi ezt elfogadtuk, nem kérdőjeleztük meg, hogy a szakember esetleg nem tudja helyesen. Így kérjük az " I" válasz elfogadását is.

A megadott feladatszámnál az észrevétel nem értelmezhető.

 

19.2.2.11.
A megadott feladatban úgy szólt a kérdés, hogy: 19.2.2.11. Mely ellátási lépések lehetnek MÉG indokoltak az eszméletén lévő magasból esett személy ellátása során?
Az előtte lévő feladatban már volt szó a lehűlés elleni védelemről, ezért mi nem jelöltük újra!

A feladat összefüggést mutat az előtte levő két feladattal. A sérült ellátásánál ki kellett zárni, hogy mely szempontok feleslegesek, majd az ellátás sorrendjét meg kellett állapítani. Jelen feladat arra kérdez rá, hogy MÉG mi indokolt. Mi nem jelöltük be a gyerekekkel a Lehűlés elleni védelmet a 19.2.2.11 feladatnál, hiszen az előző feladatnál azt már megtettük. Amennyiben a 3 feladat összetartozik, már pedig így értelmezhető, akkor újból nem tartottuk szükségesnek a MÉG feladatoknál azt, hiszen a lehűléstől való védelem már biztosított. Kérjük Önöket a pont megadására, hiszen nem hagytuk figyelmen kívül a lehűlés elleni védelmet, csak a MÉG szó miatt jelölése nem indokolt! Köszönjük!

A 19.2.2.10 és a 19.2.2.11 feladat összekapcsolódik. Mivel ez utóbbinál a kérdés az volt, hogy mely ellátási lépések lehetnek MÉG indokoltak. A MÉG szócska miatt azokat a válaszokat kellett csak megjelölni, ami az előző feladatnál (19.2.2.10) nem szerepelt. A lehűlés elleni védelemről viszont ott már gondoskodtunk, így nem értem, hogy erre miért van MÉGegyszer szükség? Kérnénk ennek a feladatnak a korrekcióját!

A feladat arra kérdez, hogy milyen ellátási lépések lehetnek MÉG indokoltak a magasból esett eszméletén lévő sérült esetén. Mivel az előző feladatban (19.2.2.10.) már szerepel a lehűlés elleni védelem, ezért nem tartjuk indokoltnak, hogy itt is megjelöljük az "e" választ. A feladatot szövegében a még arra utal, hogy a fentieken kívül. Ezért kérjük az "e" válasz törlését a helyes válaszok közül.

"Mely ellátási lépések lehetnek még indokoltak az eszméletén lévő magasból esett személy ellátása során?"
Nem jelöltük be az "e) Óvni a lehűléstől.", választ, mert ez a lépés az előző feladatban szerepelt. A feladat arra kérdezett rá, hogy az előző feladatban felsoroltakon kívül mi indokolt még.

Mivel ez a feladat a magasból esett ellátásának része és az előző pontban már védtük a lehűlés ellen, így a további lépések már ezt nem tették újból indokolttá.

Jogos, a megoldást MÓDOSÍTJUK.

A d. választ is bejelöltük.

Gerincoszlop tapintásos vizsgálata kerülendő!

19.2.3.5.
A c. választ is bejelöltük. Ha égési zselét helyezünk az égett sebre, nincs szükség steril mullapra és mullpólyára, azaz fedőkötésre.

Az irodalom szerint: " HA VAN ÉGÉSI KÖTSZER AZONNAL HELYEZZE A SEBRE! EZ ESETBEN MÁS TEENDŐ NINCS." Az égési zselé is égési kötszer, nem? Akkor nem kell rá tenni még fedőkötést, hiszen lefedi a sérült területet, és fertőtlenít is.

Az égési kötszert rögzíteni szükséges.

 

19.2.3.6.
A szakirodalom a testrész helyzetével kapcsolatban nem tesz említést.

https://elsosegely.hu/cikk.22.egesi_serulesek_ellatasa „érintett testfelület,”

19.2.3.10.
A cikk úgy szólt, hogy lehetőleg steril anyagot nyomjunk a sebbe, véleményünk szerint a konyharuha egy szabadtéri főzés esetén nem tekinthető sterilnek.

„Lehetőség szerint”, ha nincs steril anyag akkor nem sterillel szükséges a vérzés csillapítása.

19.2.3.11.
Úgy gondoljuk, hogy a szakirodalom nem tájékoztatott minket pontosan arról, hogy mi tekinthető steril anyagnak (póló, konyharuha). Érdemes lenne pontosítani, ha az a cél, hogy megtanulják a laikusok.

A szakirodalom azt említi, hogy lehetőség szerint steril anyaggal, ha az nem áll rendelkezésre akkor bármi egyéb megteheti.

19.2.3.12.
A d. választ jelöltük be és nem a c.-t.

A d válasz a helyes.

19.2.3.14.
Optimális esetben ragtapasz, biztosítótű vagy pólyarögzítő kapocsra is szüksége lenne.

Mivel a 19.2.3.11 feladatban a direkt nyomás megtörtént, a nyomókötés elkészítéséhez a fertőtlenítőszeren és a gyorskötözőn kívül (sebfedő, kötésrögzítő, nyomópárna) nincs másra szükség. A fenti irodalom szerint is ennyi kötszerből elkészíthető egy nyomókötés.

A felsorolás mellett nem szerepel mennyiség, tehát bármennyi lehet belőle. Felesleges még gyorskötöző és nyomópárna is külön.

Nyomópárna mindenképp szükséges, alternatívaként felmerül a nyomókötöző.

A feladatban az optimális esetre kérdeztek rá. Ezért a d. válaszban megtalálható minden optimális ellátó eszköz. Ha a kérdés arra utal, hogy általában milyen eszközök alkalmasak, akkor indokoltnak tartottuk volna a többi kötszer jelölését is.

A feladat többszörös választás, ez esetben nem lenne helyes megoldás.

19.2.3.16.
Igaz, hogy más oka is lehet a sokknak, de a szituáció körülményeiből a kivérzéses sokk valószínűsíthető, ezért választottuk az a) megoldást, habár a b) is igaz.

Nem tartjuk jogosnak az észrevételt.

Jelen esetben a sérültnek artériás vérzése van, ezért a sokk tüneteit a vérzés okozza, a b) opció csupán sokkot említ, nem kivérzéses sokkot, ami jelen esetben hibás, illetve a tünetek, ahogy a megadott cikkben is olvasható, hasonlóak a kihüléséhez, de ugyan úgy vonatkozhat kivérzéses sokkra is. Ezért, mi a baleset mechanizmusból következtetve azt jelöltük, hogy a sérült a kivérzéses sokk jeleit mutatja.

Nem tartjuk jogosnak az észrevételt.

19.2.3.18.
A feladathoz igazán illő szakirodalmat nem találtunk.
Az elfogadott pozicionálás helyett mi a teljes betegvizsgálatot írtuk.
OK: a pozicionálás nem várható el minden laikustól, az már biztos tudást igényel, míg a betegvizsgálat elvárható. Ezért kérjük a megoldás elfogadását.

Az ültetés, fektetés minden laikustól elvárható, a betegvizsgálat komoly gyakorlatot igényel és csupán mérsékelt információtartalommal bír. A betegvizsgálat jelentősen háttérbe szorult, az IFRC 2020-as iránymutatása feltehetően teljesen törli.

19.2.4.
A mentőállomás látogatása során a mentődolgozók rossz választ adtak. Ez nem a csapat tudását tükrözi, ezért teljesen igazságtalannak tarjuk ennek pontozását! pl. Azt mondták, hogy a tabletten el lehet érni a hazai egészségügyi nyilvántartó rendszert. Honnan kéne nekünk azt tudni, hogy valós-e? Nem a mi hibánk, hogy rosszul tudják. Javasoljuk az összes feladat esetében a pontok törlését. (a fénykép kivételével)

A mentőállomás-látogatás feladatsornál a 19.2.4.5. feladattal kapcsolatban érkeztek észrevételek, ezt a feladatot töröltük. A későbbiekben mérlegeljük a javaslatot.

19.2.4.5.
A feladat megoldásában a mentőállomás látogatásakor a mentőtiszt segített, ő elmagyaráztat a gyerekeknek, hogy mire használják a tabletet. Az ismertetés során megemlítette, hogy több kolléga is az elektronikus személyigazolvány bevezetésével hozzájuthat a hazai nyilvántartói adatokhoz! Pl, titkolt betegségeket itt megtudhatnak. Mindenki nem használja, de használható ! A kérdés pedig erre vonatkozott! Kérem amennyiben lehetséges, ezt figyelembe venni! Köszönettel

Sajnos, a Debreceni Mentőállomáson a mentőtiszt úgy tájékoztatott minket, hogy a tablet alkalmas a munkaidőnyílvántartásra is.

A Zalaegerszegi mentőállomás dolgozói a hazai egészségügyi nyilvántartórendszer elérési opciót is használják a tableten.

A feladatnál az i. és a j. választ is bejelöltük.

A zalaegerszegi OMSZ dolgozói elmondása alapján : a hazai egészségügyi nyilvántartórendszer is elérhető számukra a tablettel.

A feladatot TÖRÖLJÜK.

19.2.5a.2.
A sebfedőkkel kapcsolatban kíváncsian várom melyik az az irodalom, amelyik leírja, hogy páraáteresztő tulajdonsággal is rendelkezik. A sebtapaszoknál és szigetkötszereknél ez megtalálható, de a sebfedőknél csak a légáteresztő tulajdonság szerepel.

A harmadik rétege egy rendkívül rugalmas polipropilén záróréteg, mely teljesen vízálló, ezért ellenállón véd a külső behatásokkal szemben. Igaz, hogy légáteresztő, de a párát nem ereszti át.

A megadott irodalom a páraáteresztést valóban nem emeli ki (https://elsosegely.hu/cikk.477.kotozesek) a feladatot TÖRÖLJÜK.

19.2.5a.4.
A gézpólya alapfelszerelés minden elsősegélydobozba, éppen ezért nem csak gyakorlott elsősegélynyújtók tudják használni.

A gézpólya anyagánál fogva alkalmatlan a sebellátásra, ennek ellenére sajnálatos módon tényleg számos elsősegély-felszerelésben megtalálható. Mivel rugalmatlan, használata gyakorlatot igényel. A sebkötözéssel kapcsolatos vizsgálatok jelentősen megkérdőjelezik, hogy a laikusok képesek-e hatékony sebkötözésre, érdemes-e azt oktatni.

19.2.5a.9.
Tisztelt Versenyszervezők!
Az alábbi megadott feladat sorszámnál van észrevételünk! A feladat helyes válasz betűjele az E, miszerint a nyílt hasi sérülés esetében egyik fektetési módot sem alkalmazzuk! A szakirodalom is említi ebben az esetben az enyhén megemelt felsőtestet, illetve a térdben felhúzott lábakat pozicionálásképpen, ami a feladatban a D jelű válasz! Kérem mihamarabb jelezzenek vissza, hogy észrevételünk jogos-e ennél a feladatnál! Köszönöm szépen!

A D betű által jelölt 4-es képen félülő testhelyzet látható, nem enyhén emelt felsőtest. nyílt hasi sérülésnél a vízszintesen fekvő, emelt fej, térdben felhúzott alsó végtag javasolt.

19.2.6k.2.
Szerintünk a feladat a) és C) válaszai egymásnak ellent mondanak.

Az a, és a c, válasz üti egymást! (szálljon ki az autóból!/ne mozogjanak!)

Egy gépkocsi baleset sérültjének sem mondanám soha,hogy szálljon ki az autóból! Mivel a kérdés úgy hangzik, hogy mely kérdések hangzanak el az ELSŐK között, még a betegvizsgálat sem történt meg. Biztos, hogy nem biztatom arra, hogy szálljon ki az autóból! "Valamennyi gépkocsi balesetnél felmerül a gerincsérülés lehetősége. Hívja fel a sérült figyelmét, hogy lehetőleg ne mozogjon!"

Kérjük a feladat korrekcióját!

Ez a cikk is azt állítja, hogy potenciális gerinc sérültnél (közúti balesetnél ennek esélye mindig fenn áll) mozgatási tilalom van, ezért nem javasolnánk a sérült mozgatását. Illetve a c) válasz ki is zárja az a) lehetőségét, amit javítás során jónak véltek. Ha mégiscsak a sérült mozgatásáról van szó, akkor sem az első ellátási lépések között lenne ez a lépés, kivéve ha a gépjármű lángra kap, de ilyesmit nem említ a feladat. Mivel ütközéses autóbalesetnél fennáll a gerincsérülés veszélye, ezért nem szólítom fel mozgásra. Véleményünk szerint az "a " válasz nem elfogadható opció.

Az elsők között nem hangozhat el ez a mondat a fának ütközött autóban lévő sérültek felé, hiszen a megadott irodalom szerint is "Potenciálisan valamennyi gépkocsi balesetes, gázolt, bukósisakot viselt személy, illetve akasztott (nemcsak szándékos) nyaki gerincsérültnek tekintendő." Inkább arra szólítanám fel őket, hogy ne mozogjanak, semmint, hogy szálljanak ki az autóból.

A megoldás hibásan jelent meg, MÓDOSÍTJUK.

19.2.6k.4.
A legoptimálisabb légútbiztosítás a nyaki gerinc védelmét biztosító légútbiztosítási technika lenne. De mivel egyedül vagyok ellátó, az a legjobb, ha a többi sérült közelében maradunk és az autóban próbálunk meg légútat biztosítani. Arról már nem is beszélve, hogy egy potenciális gerincsérültet nem állok neki egyedül az autóból kiszedni.  Ebben a szituációban nem opció a sérült kiemelése. Az autóban is és az autón kívül is Esmarch-féle technikával tudjuk csak a légutat biztosítani, akkor viszont jobb ha a többiek közelében vagyunk.

A sérült a légútelzáródás egyértelmű jeleit mutatja (légvételkor hörgő…), több sérült van, egyetlen segélynyújtó. A légútálzáródás jelei egyértelműek, a gerincsérülés csak feltételezett. Bizony indokolt lehet a kiemelés.

19.2.7k.1.
Habár ez a szakirodalom is leírja a sokkos állapot veszélyét nem tesz említést arról, hogy mindez folyadék veszteség miatt alakulna ki. Így kérjük a válaszunkat újragondolni!

A válasz akkor lenne igaz, ha a kérdés úgy szólna, hogy mindkét irodalom megemlíti -e , hogy az égett sérült sokkos állapotban kerülhet?

Ebben a megfogalmazásban, hogy megemlíti -e mindkét irodalom, hogy a FOLYADÉKVESZTÉS MIATT sokkos állapotba kerülhet már nem igaz. A fent megjelölt irodalomban folyadékvesztésről szó sincs. "Nézze meg a sokk jeleit! "

Sokk nemcsak hipovolémia miatt alakulhat ki ebben az esetben. A kérdésben viszont hangsúlyos a "folyadékvesztés miatti kialakulás"  A válasz így hamis!

Véleményünk szerint a "b" válasz a megfelelő.Az állítás az, hogy mindkét irodalomban szerepel, hogy az égett sérült a folyadékvesztés miatt kerül sokkos állapotba. A valóságban ezt csak az egyik irodalom említi.tehát a a válasz "HAMIS"

A kérdés valóban pontatlan, a feladatot TÖRÖLJÜK.

19.2.7k.2.
Nem vitatom a c, válasz hamisságát.
A problémám az, hogy a d, válasz is hamis! Mindkét irodalomban szerepel, hogy az ékszerek levétele fontos.
Mayoclinic: "távolítsa el az ékszereket, öveket"
St.John Ambulance: "távolítsa el az égett rész közelében lévő ékszereket"
Kérjük a feladat korrekcióját!

Mindkettő irodalom utal hűtésre, és csak az egyik említi az ékszerek levételét.

A fenti feladatban két hamis állítás is van, a "c" és a "d. Önök szerint azonban megoldás csak a "c" válasz volt, ezt fogadták el. Valóban hamis a "c" nem "maximum 10 perc" a hűtés, hanem "legalább 10 perc" a megadott irodalomban. Azonban a "d" válasz is hamis, ugyanis azt állítja, hogy csak az egyik irodalom szerint kell eltávolítani az ékszereket.ezzel szemben mindkét irodalomban szerepel ennek szükségessége.

A feladat hibásan került feltöltésre, az eredeti verzióban többszörös válaszként szerepelt. TÖRÖLJÜK.

19.2.7k.4.
A szakirodalom egyértelmű utalást tesz az e féle ellátási lépésre.
"Elevate the burned area. Raise the wound above heart level, if possible."
E mondat miatt úgy gondoljuk, nem hibás a válaszunk.

A fenti irodalomban a következő szerepel: "ha lehetséges emelje fel az égett területet a szív szintje fölé"
A másik irodalomban erre utaló mondat nem található. Ebben az esetben viszont a kérdésre a válasz igaz! Kérjük ennek a korrekcióját!

Az egyik irodalom szerint az égett végtagot szükséges a szív fölé emelni. Ennek a feladatnak megoldása véleményünk szerint az "a"válasz, szemben az Önök által jelölt "b"-vel. Ugyanis igaz az az állítás, hogy az egyik irodalom /Mayo Clinic portál/ említi, hogy az égett végtagot a szív fölé kell emelni, másik pedig nem tesz erről említést.  Kérnénk a fenti irodalmak ismételt áttekintését.

Az a a helyes válsz, mert a "Mayo" cikk említi, hogy emelje a szívszint fölé az égett területet.

Mindegyik észrevétel jogos, a megoldás hibásan jelent meg, MÓDOSÍTJUK.