Belépés / Regisztráció
Szavazás
Még nincs szavazás rögzítve.


Észrevételek 3.

18.3.1.01.

 

A szakirodalomban az ÁLTALÁBAN félülő testhelyzet van meghatározva fektetési módnak és nem a " mindig "érvényes. Mivel szúrt sérülés is okozhatja, és a beékelődött idegen test miatt nem szabad mozgatni, így marad a biztonságos fekvő helyzet. Úgy gondoljuk a mindig kifejezés nem minden baleseti szituációra érvényes.

 

Megadott feladatszám alapján az észrevétel nem értelmezhető.

 

A szakirodalomban nem szerepel a spontán orrvérzésnél parittyakötés.

 

Orrvérzésnél, koponyaalapi törés kizárása mellett parittyakötés javasolt.

 

18.3.1.05

 

A szakirodalom szerint a láb helyes elnevezése alsó szabad végtag, tehát a c) is hamis, a b) válasz sem teljesen igaz, és ez a szakirodalomban nem is szerepel, ugyanígy nem található meg a gerincre vonatkozó a) válasz sem, ezért kérem a feladatot az egyértelműség hiánya miatt törölni!

 

Az észrevétel alapján nem tartjuk jogosnak a feladat törlését.

 

18.3.1.06, 18.3.2.12.18.3, 18.3.2.25., 18.3.3.07., 18.3.5.132.19.,

 

A medence és a lábak oldalirányú megtámasztása, a sérült mozgatása nélkül elfogadott.-ez pl: takaróval szerintünk a laikusok számára is egyszerű.

Potenciálisan valamennyi gépkocsi balesetes nyaki gerincsérültnek tekintendő, ezért nagyon fontos a légútbiztosítás, és törekednünk kell a sérült mozdulatlanságának biztosítására, erre fel is kell hívnunk a figyelmet a sérült számára, ezért még óvatosan se változtasson testhelyzetet.

A szakirodalom szerint az eszméletlen sérültnek el kell távolítani a sisakot.

A szakirodalom szerint:Hűtse hideg csapvízzel vagy jegelje a sérülést!

Mi úgy tudjuk, hogy a félautomata defibrillátort csak olyan személy használhatja, aki már képzésben részesült.

 

Ilyen formában az észrevétel nem értelmezhető, több feladat került összevonásra.

 

18.3.1.06.

 

A medencét és a lábakat oldalról támassza meg!

Rögzítsük a potenciális medencesérülést vagy sem? A medence és a lábak oldalirányú megtámasztása, a sérült mozgatása nélkül elfogadott.

Ennek alapján a medence oldalirányú megtámasztása rögzítés, ami laikus számára is egyszerű.

 

A medencesérülés rögzítése: "A medencét és a lábakat oldalról támassza meg!" Ennek elvégzése laikusok számára is egyszerű.

 

A szakirodalom szerint a laikusoknak csak ki kell támasztania a lábát a betegnek és ezt nem tartjuk egy bonyolult dolognak vagyis a negyedik választ is helyesek tarjuk.

 

A medencét és a lábakat oldalról támassza meg!"" Amennyiben mozgatás nélkül megvalósítható és rendelkezésre áll háromszögkendő (kendő, törölközős stb.) kösse össze a lábakat."
Ezek a lépések laikusok számára is egyszerűen kivitelezhetőek, ezért kérem a d) választ is helyesnek elfogadni.

 

Az észrevétel jogos, kérdés, hogy ez tényleges rögzítés vagy csak megtámasztás. Alapvetően azt gondoljuk, hogy nem feltétlenül egyszerű ez a bizonyos rögzítés, a feladatot töröljük. 

 

18.3.1.09a.

 

Mivel a szakirodalomban nem szerepel a b. megoldás, sem az, hogy mindenképp hűteni kell, ezért kizárásos alapon az a. választ jelöltük.

 

A legigazabb elve alapján nem fogadható el az érvelés.

 

18.3.2.02.

 

Szerintünk csak a balesetben részt vett jármű mögé kell háromszöget helyezni, hiszen a szakirodalomban az szerepel, hogy

"a segélynyújtó saját testi épségét nem kockáztathatja,"" ezért mi olyan helyre kell hogy parkoljunk, ami nem az úttesten van, ha pedig nem ott parkolunk, akkor nem kell háromszög. Vagyis szerintünk az a. és c. a jó válasz, a b. nem."

 

A helyszínt minden irányból biztosítani szükséges.

 

A másik gépjármű vészvillogójának bekapcsolása. Nem lehet, mert áramtalanítani kell

sérült járművet áramtalanítsa és rögzítse (kerék kitámasztás, kézifék).

 

Gázolás történt, nincs arra utalás, hogy a jármű sérült amely a leírtakat indokolná.

 

18.3.2.07.

 

A szakmai protokoll előírja a 10 sec. ideig tartó légzésvizsgálatot. Lehet, hogy 6 sec. alatt kétszer kitér a mellkas , de a légzési hang gyanúra adhat okot, jó ha betartjuk az előírt időt és azután értékelünk.

 

Helper szinten ez időveszteséget eredményez.

 

Haladóknak ha kevesebb, mint 10 másodperc alatt is érzékel minimum két légzést, nem kell kivárni a 10 másodpercet. Mi ezért jelöltük az a) választ is.

 

Az érvelés alapján az a válasz nem igaz.

 

18.3.2.11.

 

Egyik orrnyílásból vér távozik

Szakirodalom: "A parittyakötést elsősorban orrvérzések ellátására használjuk"

Ennek ismeretében a d) választ helyesnek tartjuk.

 

Koponyasérült, a vérzéscsillapítás állapotromlást eredményezhet.

 

Felmerül a koponyaalapi törés gyanúja. Nem merülhet fel, mert csak az egyik szeme alatt és az egyik orrlyukból vérzik. Ez Orrcsont és arccsont törésre utal, amit esetleg parittyakötéssel lehet ellátni.

 

Mindkét tünet utalhat koponyaalapi törésre.

 

Mivel a 18.3.2.11. kérdés előtt azt is leirták a betegről, hogy vérzik, az orra számunkra az is egyértelmű volt, azzal is foglalkoznunk kell és ezért szerintünk helyes a d válaszlehetőség is. Kérjük a javítását.

 

Koponyasérült, a vérzéscsillapítás állapotromlást eredményezhet.

 

Mivel traumás sérülés történt, úgy gondoljuk, hogy az orrvérzés csillapításának megfelelő módja a parittyakötés alkalmazása.

 

Koponyasérült, a vérzéscsillapítás állapotromlást eredményezhet.

 

A sérült megrázás, megszólításra nem reagált. Egyik orrnyílásából vér távozik, ezen szeme körül hematóma látható.  Ez a kérdés még mindig erre a sérültre vonatkozik, tehát parittyakötés is alkalmazható (d)

 

Fenti tünetek koponyatörésre utalhatnak.

 

 

 

18.3.2.15.

 

A szakirodalomban külön nincsen lábsérülések cikk, ám a törésekre jellemző tünetek megegyeznek a lábsérüléssel.

Akár rándulásról, akár ficamról, akár törésről beszélünk, a tünetek hasonlóak lesznek.

- fájdalom,

- deformitás,

- rendellenes helyzet vagy alak,

- duzzanat, vérömleny,

- részleges mozgáskiesés, vagy -képtelenség.

Ebben nem szerepel a feladatban megadott tünet, miszerint enyhén zsibbad.

Mivel a fenti tünetek nincsenek megadva, sőt:  alsó végtagjait tudja mozgatni, a végtagsérülésre véleményem szerint nem lehet következtetni, a d) válasz nem merül fel.

 

A kérdésekre adott válasz alapján agyrázkódás és gerincsérülés merül fel. Végtagsérülésre utaló tünet nincs.

 

A baleset leírásában semmi nem utal végtagsérülésre, csak gerincsérülésre, aminek következtében végtagjai zsibbadnak, de még az sem biztos, hogy le fog bénulni, ezért szerintünk a d. nem jó válasz.

 

A szakirodalom leírja, hogy a gerincsérülés zsibbadással, míg a végtagsérülés fájdalommal jár, így nem találjuk helyesnek a d, válaszlehetőség, hiszen a beteg csak zsibbadásra panaszkodik. Kérjük javítását.

 

A végtagsérülés tünete a részleges vagy teljes mozgáskorlátozottság. A feladatban a sérült azt válaszolja, hogy alsó végtagjait tudja mozgatni, ezért gondoltuk, hogy ott nem sérült. Ez még nem zárja ki a gerincsérülés lehetőségét.

 

A válaszok és tünetek alapján nem lehetett a végtagsérülésre következtetni.

 

Ha a beteg a lábát tudja mozgatni, és enyhén zsibbad, akkor valószínűsíthető, hogy nem beszélhetünk végtagsérülésről, mert ezek a gerincsérülés tünetei. Kérjük a d) választ a helyesek közül eltávolítani.

 

Az észrevételek jogosak, a zsibbadás atipusos tünet lehet, melyet a szakirodalom nem ír. A hiányosság miatt a feladatot töröljük.

 

 

18.3.2.17.

 

A baleseti szituáció alapján felmerült a gerincsérülés lehetősége, emiatt a meleg ruhák feladásával járó mozgatás Tilos!

Úgy gondoljuk, hogy a takaró vagy izolációs fólia ebben az esetben a legmegfelelőbb.

 

A feladat nem írja, hogy a meleg ruhát ráadják, azokkal be is takarható.

 

18.3.2.19.

 

A helyesnek jelölt A és B válaszlehetőségek nem egyeztethetőek össze, mert ellentétes a jelentésük. Kérjük a javitását.

 

LEHETŐLEG ne, ha SZÜKSÉGES. Szerintünk ez nem ellentétes.

 

A panaszok alapján helyesnek ítéljük a neki megfelelő testhelyzet felvételét, amellyel javítja az állapotát. Az első pont viszont ellentmond a második helyes megoldásnak. Szerintünk a kettő együttes elfogadása nem megfelelő, mert egymást kizárják.

 

LEHETŐLEG ne, ha SZÜKSÉGES. Szerintünk ez nem kizáró.

 

A megadott irodalomban a mellkas sérült ellátásánál nem szerepel, hogy törekedjünk arra, hogy ne mozogjon. Sőt az ellátás lépéseinél a következőket olvashatjuk:

3. Segítse a számára legkényelmesebb testhelyzet kialakításában!

4. Lazítson a sérült ruházatán, ha szükséges, segítsen más testhelyzet kialakításában!

A fentieket pedig csak mozgatással tudjuk elérni.

Az irodalom alapján gondoljuk, hogy az "a" válasz nem helyes.

 

Súlyos (gázolt) sérültről van szó a feladatban!

 

Az a) és b) válasz között ellentmondás van, hiszen ha a mozdulatlanság a cél nem változtatunk testhelyzetet. Kérjük a feladat módosítását, vagy törlését!

 

Az érvelés nem elfogadható, ld. előző válaszok.

 

18.3.2.20a

 

A szakirodalomban a következőket olvastuk: Balesetet észlelve azonnal kezdjen lassítani, azonban lehetőleg ne fékezzen hirtelen! Tegye ki az elakadás jelzőt! Ne hajtson túl közel a baleset helyszínéhez!

Álljon félre biztonságos helyre!

A fentiek alapján nem gondoljuk, hogy a "b" válasz helyes.

 

A feladat több választós, nincs alternatíva a b helyett másik megoldásra. Ráadásul gázolt sérült esetén a megfelelően parkolt gépkocsi jelentős biztonsági elem lehet.

 

A feladatban az szerepel, hogy biztonságos távolságban van, vagyis a benzintartály nem jelent a szakirodalomban szereplő "külső veszélyt" ami indokolná a műszaki mentést.

 

Nem értelmezhető az észrevétel. Amennyiben a 23-as feladatra vonatkozik egyértelműen szerepel, hogy az üzemanyagtartály folyik, ez mindenképp idokolja

 

18.3.2.23a.

 

A leírásban nem szerepel, és nem is utal semmi arra, hogy más is pl: a gépkocsivezető megsérült, ezért szerintünk az a. is jó válasz.

 

Jogos, viszont arra sincs utalás, hogy ő nem sérült meg. A feladatot töröljük.

 

18.3.2.24.a

 

A szakirodalomban a következő olvasható: Vegyük le a sisakot, ha:

2. A bajbajutott a sisakba hányt, és fennáll a légútelzáródás veszélye.

Ez alapján gondoljuk, hogy a d válasz (Ha hányt és a légútelzáródás jelei mutatkoznak ) helyes.

 

Jogos, a feladatot töröljük, mert egyválasztósként került feltöltésre.

 

A bukósisakot 2 esetben távolíthatjuk el, ha hányt, vagy erősen vérzik! Hányás esetén egyáltalán nem biztosítható bukosisakban a légút!

idézem az irodalmat:

- eszméletlen a sérült, akinek légutat kell biztosítani,

- hányingere van, hányt,

- fejsérülése (vérzése) van.

 

Az idézett felsorolás előtt szerepel, hogy a korábbi iránymutatások szerint.

Jelen irányelv egészen pontosan így szerepel:

1. A sérült eszméletlen, és másképp (pl. a sisak elülső részének felhajtásával) nem megoldható a légútbiztosítás.

2. A bajbajutott a sisakba hányt, és fennáll a légútelzáródás veszélye.

3. Jelentősebb fejvérzése van a sérültnek.

 

18.3.2.25a

 

Vegyük le a sisakot, ha:
1. A sérült eszméletlen, és másképp (pl. a sisak elülső részének felhajtásával) nem megoldható a légútbiztosítás.
2. A bajbajutott a sisakba hányt, és fennáll a légútelzáródás veszélye.
3. Jelentősebb fejvérzése van a sérültnek.
Mérlegeljük a sisak levételét, ha:
1. A sérültnek hányingere van."
Ha a sérültnek hányingere van és közben eszméletét veszti, akkor nagy eséllyel hányhat is, ezért indokolt a sisak levétele, vagyis az a) válasz a helyes.

 

Ez egy feltételezés. Ugyanezen idézet alatti sor, alapelv, hogy ne vegyük le!

 

 

18.3.2.27a

 

Véleményünk szerint a megoldásban jelölt sorrendben meg kellene cserélni a sisak mozgatással való lehúzását és a másik segélynyújtó általi rögzítést hiszen, az első segélynyújtó már a sisakot venné le és akaratlanul is mozgatná a sérült a fejét ha a másik nem rögzítette volna a fejet előtte. Logikusabb a levétel előtti rögzítésváltás. Továbbá a cikk a kettőt egy lépésben említi, nem mondja melyik van előbb.

 

Nem tartjuk jogosnak az észrevételt.

 

A szakirodalom szövegéből nem dönthető el egyértelműen, hogy előbb kezdjük meg a sisak lehúzását, és csak utána biztosítjuk a nyak mozdulatlanságát vagy fordítva, ezért kérem a feladat törlését!

 

Nem tartjuk jogosnak az észrevételt.

 

18.3.2.28.a

 

A kiálló csontvég rögzítése két oldalról Soha sem a tört véget, hanem a végtagot rögzítjük.

idézem az irodalmat:

Ellátás: nyugalom biztosítása, rögzítés,

 

A zárt törésre vonatkozó irodalom került idézésre.

 

A megadott irodalomban nem volt egyértelmű utasítás a nyílt törés ellátására.

 

Nem kaptunk alternatív megoldási javaslatot. Az irodalmat a későbbiekben pontosítjuk.

 

18.3.3.03

 

A recept nélkül kapható lázcsillapítóknak háromféle hatóanyaga lehet: paracetamol, acetil-szalicilsav és ibuprofén. Ezek a lázcsillapítás mellett fájdalomcsillapító hatással is bírnak, míg az utóbbi kettő enyhén gyulladácsökkentő is. Mivel az acetil-szalicilsav 16 éves kor alatt ún. Reye-szindrómát okozhat, ezért gyermekeknek nem ajánlják.

A fent idézett részlet alapján a gyógyszeres kezelés nem ajánlott.

 

A cikk az idézet után folytatódik. Nem kaptunk alternatív megoldási javaslatot.

 

A feladathoz nem volt megadott szakirodalom, a gyerekek a neten keresgéltek. Egymásnak ellentmondó szakcikkeket találtak, volt amelyik a hűtőfürdőt, volt amelyik a gyógyszert javasolta.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/9588/lazcsillapitas,

Ez éppen mind a kettőt javasolja.

http://elsosegely.hu/cikk.120.lazas_gyermekek_ellatasa

Ez is mindkettőt elfogadja.

Természetes lázcsillapítási mód a hűtőfürdő alkalmazása

Lázcsillapító gyógyszerek

Erre való tekintettel javaslom a feladat törlését.

 

A cikkek valóban elavultak, ennek figyelembe vételével a feladatot töröljük.

Egyértelmű nemzetközi és hazai iránymutatás alapján lázcsillapítás kizárólag gyógyszerrel!

 

18.3.3.04.

 

Zsibbad a csípés helye? Nekem saját tapasztalatom van erre a tünetre, és az irodalom is egyéb allergiás tünetekben teret ad atipusos tüneteknek is.

 

Az irodalomban sem zsibbadás, sem atípusos tünet nem szerepel.

 

A fentebb említett 18.3.3.04. kérdés és a 18.3.3.05. között ellentmondás véltünk felfedezni, hiszen a 18.3.3.05. kérdésben a beteg elmondja, hogy zsibbad a csípés helye, viszont az előző kérdés szerint nem kell mégkérdeznünk. Szerintünk a beteg csak akkor fog erre válaszolni ha megkérdezzük tőle, vagy helyesnek tartjuk az e, válaszlehetőséget is. Kérjük a kérdés javítását.

 

a zsibbad a csípés helye? kérdés is helyénvaló lehet, hiszen a 18.3.3.05. feladatban a feladat szövegében le van írva, hogy a csípés helye nem zsibbad. Az ellentmondás miatt, kérem a feladat módosítását, az e) válasz helyesnek tekintését.

 

Ez egy félrevezető, lényegtelen információ volt, kifejezetten a félrevezetés céljából, ahogy más feladatoknál is.

 

18.3.3.07

 

A megjelölt cikk szerint a a sérülést lehet hűteni, jegelni így az a, válasz is helyes.

 

A cikk végén olvasható ,hogy a sérültnek adható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszer, ezért szerintünk a c, válasz is helyes

E mellett a cikk nem írja a sokkfektetés alkalmazását ezért a d, válasz nem elfogadható.

 

A megadott irodalom említést tesz a további teendőknél fájdalomcsillapító gyógyszer adásáról. (Alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító,)

Ez alapján szerintünk a c válasz is helyes."

 

További teendők

Végezzen teljes betegvizsgálatot, keressen további sérüléseket!

Alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító,

Viszketés ellen antihisztamin kenőcs.""

Ennek alapján az a) é s a c) válasz is helyes."

 

Az a) válasz benne van az irodalomban: ""Hűtse hideg csapvízzel vagy jegelje a sérülést!""

Illetve a c) is: ""Alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító,

Viszketés ellen antihisztamin kenőcs.""

A b) válasz, mivel darázs és nem méh csípésről van szó helytelen, mert a darázs nem hagyja bent a fullánkját."

 

A fájdalomcsillapító gyógyszer adása a további TEENDŐKNÉL szerepel, ami javíthatja a sérül állapotát, az állat begyűjtése viszont semmilyen hatással nincs a sérült állapotára, ha már úgyis megcsípte, vagyis effektíve nem az ellátás része, tehát szerintünk a b., c., d. a jó válasz az e.pedig nem.

 

A jelentkező bőrelváltozások jegelése. Fájdalomcsillapító gyógyszer adása.

Irodalom idézem:Hűtse hideg csapvízzel vagy jegelje a sérülést!

Alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító,

 

A szakirodalom leírja, hogy a betegnek adhatunk fájalomcsillapítót, illetve azt is, hogy jegeljük a sérülést, így helyesnek tartjuk az a, és a c, válaszlehetőséget.Kérjük a feladat javítását. Köszönjük

 

A megadott irodalomban ez olvasható: Hűtse hideg csapvízzel vagy jegelje a sérülést! Alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító.
Mi ezért jelöltük az a) és a c) válaszokat is.

 

jegelje a sérülést!, Alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító
Ezek alapján a feladat a) és c) válasza is helyes, ezért kérjük a módosítást!

 

Jogos, a szakirodalom nem került frissítésre. Kizárólag közvetlen jegelés javasolt, gyógyszer csak orvosi ellenőrzés mellett! Az irodalmat frissítjük, a feladatot töröljük.

 

 

18.3.3.10.

 

Szerintünk lehűlésre is érzékenyek a kisgyermekek.

 

Ennél a feladatnál nem értelmezhető.

 

A megadott irodalomban nem találtunk erre vonatkozó adatot, de az interneten megtaláltuk.

  1. ábra: Távolítsa el a fekete tűvédő kupakot.

 

A megadott irodalom nem szerepel az irodalomlistán.

 

Az autoinjektor használatával kapcsolatosan a következő információt találtuk : Az Anapen autoinjektor használata során a következő lépéseket kövesse: 1. Távolítsa el a fekete tűvédő kupakot a nyíl irányában történő erőteljes húzással. Ezzel egyidejűleg a szürke tűvédő kupakot is eltávolítja.

Ezek alapján úgy véljük, hogy a "b" válasz is helyes.

 

Az ajánlott irodalomban nem ez a cikk szerepel, hanem a Súlyos allergiás reakció.

 

A b, válaszlehetőséget igaznak tartjuk ugyanis az autoinjektor csak akkor használható, ha már nincs rajta a védőkupak.

Az a, válaszlehetőséggel viszont nem értünk egyet , mert ha a beteg már annyira rosszul van, hogy nem képes magának beszúrni akkor nekünk kell ezt megtennünk.

Kérjük a feladat javítását. Köszönjük!

 

A megadott irodalom nem szerepel az irodalomlistán.

 

Az autoinjektor használatakor szerintünk nem szükséges az, hogy a beteg végezze, hiszen lehet, hogy ő erre képtelen, viszont a tűvédő kupak eltávolítása nélkül nem tudjuk az injekciót beadni, ezért azt le kell venni, majd miután végeztünk visszatenni. Ezért kérem, hogy az a) válasz helyett a b) legyen a helyes.

 

Iránymutatás szerint laikus nem alkalmazhat gyógyszeres kezelést, kivétel speciális esetek. Ha van rá lehetőség mindig a bajbajutott végezze azt. A forgalomban lévő autoinjektorok nem rendelkeznek tűvédő kupakkal, adagoláskor behúzódó részük teszi szabaddá a tűt.

 

18.3.4.03.

 

Sekély vízbe ugrás! Még a mentőállomáson csináltuk meg a feladatot, és maga az ugrás ha lábbal érkezünk nem okozhat gerinc sérülést! Ha fejest ugrunk, akkor igen. A megadott irodalomban is csak az ugrás van valóban, de ez így nem pontos!

 

Az irodalomban így szerepel: sekély vízbe ugrás, ez szerintünk elég pontos.

 

18.3.4.09k.

 

A feladatban leírt pdf segédanyagot nem találtuk meg, ezért a mentősöktől kértünk segítséget, akik szerint a fizika (b) nem, viszont a matematika (d) nagyon fontos tantárgy számukra, mivel gyorsan kell fejben számolniuk a gyógyszerek adagolása során. Kérjük a feladat módosítását!

 

A pdf elérhető volt, amennyiben ennek megnyitása gondot okozott e-mailben lehetett volna segítséget kérni.

 

18.3.4.10k.

 

A csapatunk szerint a c, válaszlehetőség is helyes, mert a mentőápoló akivel beszéltünk és neki is volt szakképesítése, mert csak úgy helyezkedhetett el az OMSZ-nél.

 

A feladathoz önálló irodalom került feltöltésre, az észrevételnél megadott nem szerepel az irodalomlistán.

 

A mentőállomáson azt az információt kaptuk, hogy csak szakképesítést követően lehet elhelyezkedni az OMSZ-nél mentőápolóként, ezért kérem a c) választ is helyesnek tekinteni.

 

A feladathoz önálló irodalom került feltöltésre.

 

18.3.4.12k.

 

A csapatom szerint a b, válasz nem helyes, hiszen sehol nem találtunk olyan információt ami ezt igazolná, és egy mentőápoló ismerősünk szerint sem mindig a mentőtiszt a mentőegység vezetője, hiszen ha helikopterrel szállítanak beteget a mentőtiszt is mentőápolói feladatot végez.

 

A feladathoz önálló irodalom került feltöltésre, az észrevételnél megadott nem szerepel az irodalomlistán.


A mentőápoló azt mondta nekünk, hogy a mentőtiszt nem feltétlenül a mentőegység vezetője, mert bizonyos esetekben csak ápolói feladatokat lát el, és a vezetést más végzi. Emiatt kérem a b) választ a megoldások közül törölni.

 

A feladathoz önálló irodalom került feltöltésre.

 

18.3.5.04.

 

Megkezdjük a mellkasi lenyomásokat! Ezzel egy időben mentőt hívunk, vagy hívatunk! Nem segítséget! Azt már a reakció vizsgálat után megtettük! Minden másodperc számít, ha kell kihangosítjuk a készüléket, és közben nyomjuk a mellkast!

Idézem irodalom:Ha így sem reakcióképes súlyos, életveszélyes állapot feltételezhető, kiáltson hangosan segítségért.

 

Érdemes a cikket tovább olvasni. A jelenlegi iránymutatás szerint nincs kiáltás, segélyhívás van, ami vagy a mentőhívást vagy a jelenlévő bevonását - a mentőhívásba - jelenti.

 

18.3.5.05.

 

Semmilyen körülmények közt sem! Bocsánat itt légzés megállásról van szó, minden másodperc számít, mobil telefon van, arra tanítjuk a laikus elsősegélynyújtókat, hogy ne hagyják magukra a sérülteket, pláne nem azt akit újra kell éleszteni. Sőt azt tanítjuk, hogy hangosítsa ki a telefont, és közben már nyomja a mellkast!

 

Az érvényes protokoll szerint, ha nincs más megoldás a segélyhívásra – pl. nincs mobiltelefon vagy térerő – a bajbajutott magára hagyható. Minden másodperc számít, igen ez a segélyhívásra is vonatkozik.

 

Semmilyen körülmények közt sem hagyom magára a sérültet, pláne nem ha telefonálok! Mobil a kezemben, illetve hívatom a mentőt ( 112)

 

Csak, ha nincs más lehetőség.

 

18.3.5.07.

 

A mellkas szabaddá tétele történik meg, egyéb vetkőztetésre tényleg nincs szükség. Ez főleg nőknél a megfelelő kompressziós hely pontos meghatározásához és az AED elektródáinak felhelyezéséhez elengedhetetlenül fontos.

 

Az MRT nem ír ilyet.

 

18.3.5.10.

 

Végezzen két befújást!", a szakirodalom arról pedi nem is ír, hogy hány percesnek kell lennie, de egy másik irodalomban leírtak szereint pontosan 1 perc. Ezek alapján se a LEGALÁBB két befúvás, se a LEGFELJEBB 1 perc nem tekinthető helyes válasznak, ezért kérem a feladat törlését!

 

A feladatban másodperc szerepel. A legigazabb, illetve az MRT iránymutatás alapján az a válasz a helyes.

 

18.3.5.13.a

 

A modern félautomata készülékek gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt senkire.

Ez hamis! Minden árammal működő készülék veszélyt jelent!

Ha nem áll rendelkezésre másik, akkor a lejárt szavatosságú elektródát helyezzük a bajbajutottra. Ez is hamis, mert lejárt szavatosságú eszközzel senki se dolgozzon, pláne ha laikusokról van szó. Erre vonatkozóan nem találtunk leírást!

 

Ezen alapon minden segélynyújtói tevékenység veszélyforrás. A fibrilláció kezelésének leghatékonyabb módja defibrillátorral történik, a lejárt elektródabiztosan nem veszélyforrás, legfeljebb gyengébb a vezetése.

 

Nem találtunk az ajánlott irodalomban a g, válaszra vonatkozó részt ezért más helyeken kerestünk rá választ. A fent megjelölt cikk szerint a lejárt szavatosságú elektródát nem ajánlott felhelyezni. A mentőállomás látogatás során a mentőtisztek is azt mondták ,hogy nem érdemes felhelyezni.

 

Ld. előző

 

Nem értünk egyet azzal. hogy az e, válaszlehetőség igaz, hiszen ha az újraélesztő akkor nyúl a beteghez, amikor a defibrillátor éppen sokkol őt is megrázza az áram ami súlyos következményekkel is járhat. Ennek értelmében kérjük a válasz javítását. Köszönjük.

 

Maga a készülék nem jelent veszélyt, a helytelen használat esetleg, de modern készülékeknél nincs kóboráram.

 

A sokk leadásakor nem szabad a beteghez érni, mert az egészséges betegre ártalmas, ezért kérem az e) választ is helyesnem elfogadni, mert igenis veszélyt jelenthet azokra akik nem figyelnek az utasításokra.

 

Azt gondoljuk a gyakorlatilag nem jelent veszélyt kifejezés a szabályos használat melletti kockázatra utal. 

 

18.3.5.14k.

 

A csapatunk tagjai nem értenek egyet azzal, hogy az a, válaszlehetőség igaz, hiszen a Szív City nevű alkalmazás az OMSZ-t riasztja ahol egy diszpécser veszi majd fel velünk és a hozzánk legközelebb lévő mentőegységgel a kapcsolatot. Ennek értelmében kérjük a válasz javítását. Köszönjük.

 

A megadott linken egyértelműen szerepel.

 

18.3.6.02a

 

A szakirodalomban az szerepel:

Alkalmazzon sokk-fektetést!

Mi sokk-fektetést fényképeztünk le, és nem fogadták el.

 

A fényképek javítása manuálisan történik. Vagy hibásat töltöttek fel, vagy nem saját készítésűt. E két tényezők okozza leggyakrabban a problémát.

 

A szakirodalom nem tartalmazza a belső vérzéskor alkalmazandó fektetést, továbbá a feladat szövegéből nem derül ki a belső vérzés helye és így több féle fektetés is szóba jöhet, ezért kérem a feladat törlését.

 

A szakirodalom belső vérzésnél a sokkfektetést javasolja.

 

18.3.7.05a.

 

Ha a köhögés hatékony lenne, akkor eltávozott volna az idegen test, mivel azonban ezt nem írja a feladat ezért egyből a b. pont következik.

 

Ld. szakirodalom. Hatékony köhögés esetén nincs egyéb teendő, mint köhögésre bíztatás. Kifejezetten kiemeli, hogy ilyenkor ne alkalmazzon semmilyen technikát.

 

Szerintünk a b, válasz az igaz, mert a gyerek már köhög a feladat szerint, vagyis nem kell köhögésre biztatni hanem a tanult fogással segítsünk neki. Ezek értelmében kérjük a válasz pontosítását. Köszönjük.

 

Ld. szakirodalom. Hatékony köhögés esetén nincs egyéb teendő, mint köhögésre bíztatás. Kifejezetten kiemeli, hogy ilyenkor ne alkalmazzon semmilyen technikát.

 

5 éves gyermek torkához kap, arca ijedt, hangosan köhög.
Ha már valaki köhög, véleményem szerint fölösleges köhögésre biztatni (c), hanem meg kell kezdeni a háti lökéseket (b).

 

Az érvényes iránymutatás követendő!

 

18.3.8k.

 

A tömeges balesetek ellátása nem laikus feladata, az ezzel kapcsolatos iránymutatások többfélék lehetnek. A következő feladatsorban csupán ÉRDEKESSÉGKÉNT kerülnek feldolgozásra.
A feladatsor feladatai a kiírás ellenére mégis pontozva lettek

 

Nem szerepel a kiírásban, hogy a feladatsor nem kerül értékelésre.